A magyar fővárosban található egy, bár nem túl nagy és ismert bolgár katonai temető emlékmű, amelyben az első világháborúban elesett bolgár katonák földi maradványai nyugszanak.

A két ország között létrejött megállapodás eredményeként a bolgár fél engedélyt kapott egy bolgár katonai emlékmű felállítására a legnagyobb fővárosi temetőben, a rákoskeresztúri (Új köztemető) területén. Ez 1886-ban jött létre, és a magyar főváros keleti szélén (Kőbányán) található. A temető területe két négyzetkilométer, és a hatóságok a 42. számú parcellában biztosítottak helyet a bolgár emlékműnek. A hatóságok teljes egészében maguk viselték az elhunytak exhumálásának és csontjainak átszállításának költségeit, valamint a katonai emlékmű díszítésének költségeit.

A bolgár katonai emlékmű építésére vonatkozó tervet 1934-ben a Művészeti Tanács vizsgálta meg és hagyta jóvá.  A fő emlékmű egy négy méter magas, paralelepipedon alakú gránit obeliszk, amely a közös sírra emelt talapzaton áll. Az obeliszk elülső részének tetején a Bolgár Cárság címere látható, alatta pedig a „Hazaért elesettek 1912–1918” felirat, valamint a „Bátorságért” katonai rend jelképe. A sírra szimmetrikusan elhelyezett 13 egyedi urnát trapéz alakú formában készítették el. Az oszlop és az urnák kivitelezésével a vladajai kőfaragó műhelyt bízták meg. A Dunai Gőzhajózási Társaság és a Magyar Vasút ingyenesen szállította őket Budapestre.

Itt találhatók a magyarországi bolgár közösség 11 katonájának sírjai is, akiket behívtak katonai szolgálatra Bulgáriába, a bolgár hadsereg soraiban harcoltak és itt, magyar földön haltak meg.

Alekszandr Mladinevszki, Andrej Pelov, Arnold Doktorov, Dimitar Gajdarszki, Zlati Jovcsev, Kálmán Dokov, Lazar Ivanov, Manjo Genovszki Dencsev, Pencso Filipov Sztojanov, Szevastinyan Sztojanov, Hriszto Sztamenov.

2017-ben a sírhelyet a bolgár Védelmi Minisztérium, a Bolgár Országos Önkormányzat, valamint a V. és XIV. kerületi bolgár önkormányzat pénzügyi támogatásával rekonstruálták.